Egy kis ízelítő Érd és környékének legenda világából, mely 1920-ig történelemnek, utána pedig üldözendőnek minősíttetett. Ennek helyébe lépett a Hallstadt-i Kultúra.
II. Lajos Érden
1526. július 26-án érkezett II. Lajos királyunk Érdre. Kíséretében voltak Tomori Pál, (tudomásom szerint érsek) Burgio György pápai követ, (ma nunciusnak hívják) sánta Báthory István nádor ispán, sok-sok nemes és szolga nép kíséretében.
A király által kiküldött felhívások a nemesek felé Érdet jelölték meg a gyülekezés helyéül, így Promontor (magyarul kapu előtt Budafok-Tétény) – Érd fennsíkján a királyi út mellett állították fel a bandériumok táborát.
Az összegyűlt nemesi felkelők innen az Attila várba mentek (Potenciána vára). A király és kísérete az érdi várkastélyba szállásolta el magát.
Itt fogalmazta meg Tomori Pál Európa fejedelmeihez és a Római pápához írt utolsó segély kérő levelét királyunknak.
Sokat filozofáltunk azon, hogy miért éppen Érd volt a kiindulási pont.
A szkíta hun-magyar legendárium szerint az Attila vár és Százhalom környéke volt az egy Istent imádó szkíta –hun fejedelmek nyughelye, itt lettek elégetve az akkori világ bármely területén elesett és Érdre hozott közkatonák és vitézek nyughelye.
Krónikák szerint, (Anonymus, Kálty Márk, Kézay Simon, stb. ) ehhez a nagy temetővároshoz csatlakozott az Attila vár,
Amikor a népet, nemzetet, hazát, baj fenyegette, a papok imájára, a bűnös vezetők megtérésére, a testőrző halmokban lévő fejedelmeket, főpapokat az Isten, (arany atyácska, legfőbb hadúr) elküldte majd a közkatonákat életre keltve jöttek a nemzet segítségére.
Ez a terült ami, ma Attila vár, Tárnokvölgye, Sóskúti kálvária (itt is földvár állott), Holtak völgye, Antal bánya, Funduclia völgy , Szidónia hegy (Érdliget Kutyavár felett (itt is földvár állt)), e terület, az ahol a túlvilágról szellemi, erkölcsi, segítség érkezett.
Ennek központja volt az érdi Szent György templom (Honfoglalás után). A király itt tartózkodása idején a papok és a világ vezetők (Ebben az időben a magyar papságban még igen erősen élt az uruki kereszténység szelleme, és a Melkizedek hite, mely Jézusban váltotta meg a világot., és ennek a szellemi egységnek megfelelően működött a fent említett szakrális terület.
Itt húzódik az úgynevezett Szentgyörgy vonal, mely mentén a pozitív szellemi erők tevékenykednek , gyógy hatású növények, vizek és levegő szolgálja az ember javát.)
A király itt tartózkodása alatt az állandó imádkozás, zsolozsma, volt a jellemző.
Átjárt a Csepel szigeten tartózkodó feleségéhez, Mária Királyné pedig Érdre jött. A legújabb kutatások szerint a királynő több napot töltött itt Érden.
A sereg elindulásakor, midőn a király felült a lovára, az megbotlott, a király pedig vele együtt az út porába hullott. A kíséretében lévő főurak megdöbbentek, rossz jelnek tartották a balesetet.
Itt meg kell jegyezni, hogy a Mohács előtti utolsó országgyűlésen, Ákosházy Sárkány Ambrust, országbírót, pozsonyi főispánt, aki a király képében feleségül vette Innsbruckban Mária Királynét, fej és jószág vesztésre ítélték, Szerencsés Imre (Fuggel Imre) kincstárnokkal egyetemben, az országos javak elsikkasztásáért.
Az érdi gyülekezés megkezdése előtt, oly szegény volt a király és a magyar kincstár, hogy a történelmi pletyka szerint Lajos király, Tomori Pál, Szárlesi Ambrus budai bíró és egy Odry nevű református püspök a budai plébános segítségével egy polgárház pincéjében beolvasztották a templomok arany kegytárgyait és ebből vertek pénzt, hogy a sereget fel tudják állítani.
Az eseményt folytatva a köves úton indult el a sereg kb. 3000 emberrel Ercsi, majd Adony irányában (ezen helyeken is áll emlékmű, ez az úgynevezett Via Regia =Királyi út, mely a régi Római út és egyes helyeken a Limes út ).
A király távozását követően pár nappal később érkezett Érdre Gnojenszky Lénárd, lengyel főnemes, 300 vitézzel. Adonynál érték utol a magyar sereget.
A lengyel csapatot VII. Kelemen pápa pénzéből toborozták Lengyelországban, mivel közöttük és a törökök között éppen békeszerződés volt érvényben.
A mohácsi csatáról tudomásom szerint kétféle leírás létezik, a nekem szimpatikusabb, amit Horvát Mihály történelmi leírása mutat be, hogy a királyt menekülés közben a cseh származású testőre hátulról leszúrta.
Amikor a király tetemét Székesfehérváron felravatalozták, Zápolya magas katapultra helyeztette. Mária Királyné álruhában, Odry nevű református püspökkel a bazilika őrségét megvesztegetve, az éj leple alatt megvizsgálták a király tetemét, vízbe fulladás nyomai nem látszottak rajta. Viszont a hátán egy három élű tőrtől származó szúrásnyomot észleltek. Ilyen fegyvere a király egyik testőrének, valamint Szapolyai János cseh zsoldosai is ilyen fegyvert viseltek.
Ezek az adatok állítólag Mária királynő naplójában megtalálhatóak Bécsben.
Idegenvezetésem során, amikor török csoportot vezettem, megdöbbenve hallottam tőlük a következőket:
A mohácsi csatát délután megnyerte a magyar sereg. Szulejmán menekült. Zápolya János követeket küldött Szulejmán szultán után, hogy megállapodásuk értelmében forduljon vissza és együtt támadják meg a magyar sereget.
A helyszínre érkezett osztrák csapatokkal egyesülve. A pihenő magyar tábort lemészárolva megkezdődött Magyarország 150 évig tartó közös kormányzása.
A Mohács körüli legenda azt is elmondja, hogy II. Lajos király elsírta magát, midőn a csata előtt végigvonult a serege előtt.
Tomori Pál szólt rá:”ereszd le a sisakod rostélyát felség, ne lássák a meghatottságodat.!”
Ide illik a következő idézet:
„… Haj de bűneink miatt gyúlt harag kebledben, s elsúlytád villámidat dörgő fellegekben. Rabló mongol nyilát zúgattad felettünk, majd töröktől rabigát vállainkra vettük.”
Ábel András
Források: Régi Magyar krónikák és Geszták¿ Kálty Márk, Dunaszekcsői legenda;Arany János:Keveháza; Vörösmathy Mihály :Etele; Érdy János Akadémiai értesítő; Kereskényi Gyula : Érd és Batta történeti vázlata; Kiss Károly-Katona Tamás: Mohács emlékezete; Brodarics klrónika; Komjáth Sándor : Mondák Könyve
U.i. :
Az utóbbi 100 évben az Attila várból, Magas part lett;
Tárnok völgyéből, Benta völgye, melynek közepébe felépítették a százhalombattai Hőerőművet, szélére a Dunai Finomítót;
az Attila várat pedig két téglagyár falta majd egy fél évszázadon keresztül;
Funduclia völgy fölé pedig a szocializmust védő radar rendszert építették ki..
