1893 április 29.-én Tárcsón született, Torontál vármegyében. Pancsován érettségizett, orvosi diplomáját Budapesten szerezte 1920-ban, működését a nyíregyházi kórházban kezdte.
1921-től 1944-ig Érd orvosa, valamint a posta és az uradalom orvosaként tevékenykedett, egyben az O.T.I. MÁV orvosa is, ellátja a környező településeket szükség esetén, kiemeltem Százhalombattát. (Pályafutása kezdetén a körorvos Dr. Milhoffer Ignác.)
Betöltötte a kaszinó alelnöki tisztjét , valamint a Levente Egyesület elnöke.
Az I. Világháborúban 28 hónapig volt a tűzvonalban. Mint Egészségügyi hadnagy szerelt le.
(Így ismert a Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője szerint.)
1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulójára Ő és SJ Páter Müller Fülöp, valamint Baranyai Nándor főjegyző kezdeményezésére állíttatott fel az az emlékmű, mely a Római út és a kastély feljáró sarkán hirdeti II. Lajos király , valamint a lengyel segédcsapat érdi tartózkodásának emlékét.
Számos helyi polgári kör, világi és egyházi énekkar létrehozásában működött közre.
Kezdő orvosként , Polákovits Fábián Fő utcai házában lakott, és itt rendezte be rendelőjét is. Kezdetben gyalog járt betegeihez, később egy lovas hintón közlekedett. Aztán gépkocsit vásárolt magának, ami az akkori viszonyok között kuriózumnak számított.
Páratlan munkabírás és sokoldalú tevékenység jellemezte. Sportolt és támogatta a Szapáry Péter érdi foci csapatot, zongora kísérettel a különböző rendezvényeken énekelt, a templomban gyakran orgonált. Kitűnő diagnoszta volt, felismerte a lappangó bajt is. Már megjelenése is gyógyulást jelentett, ahogy piros pozsgás mosollyal megjelent. Bizalmat és reményt árasztva, még a haldokló is életkedvet kapott tőle. Így emlékszik rá vissza Dr. Kerékgyártó Imréné (Nógrádi Erzsébet (Buci néni).
Később a Fő utcán Fülöp városban felépítette saját családi házát, melynek alagsorában orvosi rendelőt, kisebb műtőt és röntgent rendezett be. A műtőt és a rendelőt a II világháború alatt sokáig használták folyamatosan átvonuló hadtestek sebesültjei gyógyítására, lakosság ellátására.
A nyilas hatalomátvételkor családjával együtt külföldre távozott, 1957 február 24,-én Göttingenben hal meg. A háború után házát beállamosították, majd itt működött a város rendelőintézete, annak lebontásáig. A róla és munkásságáról megemlékező hálás érdiek a Városszépítő és Honismereti Egyesület kezdeményezésére táblát helyeztek el a rendelőintézet falán.
Érd Megyei Jogú Városa ezt e területet jelülte ki az új rendelőintézet felépítésére, így a ház lebontásra került. Dr. Veres Judit doktornő, helyi képviselő javaslatára az újonnan megépült egészségügyi központot Dr. Romics László nagyhírű érdi születésű Budapesten praktizáló orvosról nevezték el.
Reménykedünk abban, hogy tiszteletből az épület falán helyet kap
Dr. Medved János eltávolított emléktábla is.
Medved János személye elevenen él a történelmi Érd lakónak szívében, híre szájról szájra terjedt, a szegények orvosaként tisztelik, ki sokszor a gyógyszereket kiváltva ingyen vitte szegénységben lévő betegeinek.
A II. világháború alatt a bombázások során a veszélyekkel nem törődve sietett ellátni és összeszedni a sebesülteket. Ezalatt az időszak alatt asszisztensnője Monostori Erzsébet (Kaposi Sándorné) és Monostori Béláné ( Ábel Viktória) bábaasszony volt a segítségére.
Források:
Dr. Kerékgyártóné Nógrádi Erzsébet
Kaposiné Monostori Erzsébet, Monostori Béláné (Ábel Viktória)
Polákovits család visszaemlékezései
ÁA
