AZ ÉRDI ÁRVÍZ
Érd Mezővárosát tönkretevő 1838-as dunai árvízről, melynek 175. évfordulója volt, valamint az új városrész, Fülöp város alapításáról szűkebb körben megemlékeztünk.
A városban lakó és itt dolgozó „ egy-két honatya” szerint:”… a mai megyei jogú város erről az eseményről minek emlékezzen meg, hisz ez csak , az Aújfalusiak, valamint az Aófalusiak ünnepe, emlékezzenek meg Ők”.
Ennek megfelelően Május 1-én lezajlódott a Megyei Jogú Város Ünnepe, annak az épületnek a tőszomszédságában, amelyet a város példaképének választott Batthyány Fülöp főherceg emeltetett, a róla elnevezett Fülöp város határán.
Az árvízről, a herceg nagylelkűségéről (neve napján) egyetlen szó sem esett.
Egy hónappal később fél Európát veszélyeztette a jelenlegi dunai áradás .
Az 1876-os dunai árvíz, melynek magassága az akkori Fehér Macskához címzett fogadó falán látható, már nem sok kárt okozott, mivel az árterületen már csak a mezővárosi Elöljárósági épület, a posta megálló, és az ispotály állt.
Ezekben az épületekben az ár nem tett kárt.
A Batta hely nevezetű sziget ezen árvíz után szűnt meg folyamatosan, illetőleg a Duna medrét az uradalom betöltötte, sokáig a volt téglagyár és a mai Termál között úgynevezett kis Duna létezett kb 1971-ig.
Az 1930-as években vásárolta meg a szigetet jelenlegi névadója a Beliczay család (nevét többféleképpen írják).
Ekkor építette árterületre azt a nyaraló házát, mely az egyetlen ház Érden, amit minden dunai áradás elönt. A ház építése során ennek megfelelően járt el a tervező és a tulajdonos.
A következő nagyobb árvíz 1941-42.
Ekkor már egy kisebb nyúlgát rendszer létezett. Az artézi kút kifolyója, valamint a Gyormáról lejövő víz a mai gát helyén kanyarogva folyt a Dunába.
Ennél az árvíznél, a már megerősített nyúlgát rendszeren keresztül tört be a Duna egészen az Alsó vasúti tunelekig. Az ezekről készült korabeli felvételek a város könyvtárban megtekinthetők.
Az 1942.ben fejeződött be a jelenlegi gát alapjainak lerakása. Az itt működő Sport Repülőtér, valamint a Károlyi féle parcellázás érdekei miatt a Duna legerősebb gátját építették meg a trianoni Magyarország határain belül.
A gát építésnél – annak tervezésénél – nagy szerepet játszott Dr. Halla Aurél Iparügyi államtitkár, Jovicza Ignác, dr. Varga József műegyetemi professzor és nem utolsó sorban Horthy Miklós személye.
A gát építésénél dolgozott a KALOT Népfőiskola Érden tanuló „paraszti fiai”, köztük Dobi István is. A gát építését támogatta és szervező munkájával segítette a Népfőiskola vezetése.
A következő árvíz az 50-es években (kb, 55-56 ?) veszélyeztette Érdet. Az ár itt is jégtáblákkal jött, nagy erőfeszítésekbe került a védekezés.
Itt már a Kertészeti Kutatóintézet Tangazdaságát, az úgynevezett Micsurint kellett védeni.
Az árvíz levonulta után megmagasították a gátat, felépítették a gátőrházat, szabályozták a Sulák patakot, felújították az átemelő szivattyúházat.
Ma mai Termál szállótól a valamikori Nagytétényi Hizlaldáig húzódó gát kedvenc sétáló helye volt az Érdieknek. 50 méterenként közvilágítás, gondozott (három hetente kaszált) gátoldalban, valamint karbantartott, tiszta ártéri őserdő, őrzött strand fürdő, és még működő hajó állomás fogadta az idelátogatókat.
A napokban tetőzött árvíz sok látogatót vonzott, akik lefényképezték nagy sajnálkozások közepette az úgynevezett Beliczay házat. Mivel a gát építésekor a Beliczay család nem járult hozzá, hogy a gát a birtokuk területén épüljön, így csak városi területen épülhetett meg.
Köszönettel tartozunk azoknak, az önkénteseknek, akik a gát Tétény felőli szakaszán őrizték a buzgárokat, és elvégezték a homokzsákolást.
Külön köszönet a 2030 Egyesületnek, a Vöröskeresztnek , Környezetvédőknek, akik munkafelajánlásaikkal segítették Érd térségében (Százhalombatta, Ercsi, Budapest stb.) az árvízvédelmi munkálatokat.
Köszönet a Polgárőrségnek, hogy őrizte a gátat, és kellő türelmet tanúsított „ katasztrófa turisták” viselkedése iránt.
A beszámolónk nem teljes várjuk az esetleges kiegészítéseket, ha Johan Straus élne, sajnos a koszos Duna keringőt írná, meg a KÉK helyett.
Tanulság továbbá az is, hogy Érd Megyei Jogú Városának különösen a szak előadóknak oda kellene figyelniük arra, hogy a gát legalább 3 hetenként kaszálva legyen (bírsággal kötelezve a tulajdonost a karban tartásra, tapasztalat szerzésére ajánljuk a Dunafüredi gát megtekintését ).
Szomorú látvány, mikor egy volt városi társadalmi szervezet vezetője az elzárt gátra felhajt, megkülönbözetett jelzést viselő társadalmi szervezet kocsijával és villám látogatást tesz felsősége és hatalma fitogtatásával a szivattyúháznál.
Eltűrvén a vakondtúrás látványát, gazt és dudvát, és mint aki jól végezte dolgát, tán még meg is dicséri a barátját, mondván, hogy a „Száva mégsem Érden ömlik a Dunába”.
